Technische Universität München

The Entrepreneurial University

 
Az idegrendszer és a belső elválasztású mirigyek a szervezet azon két legfontosabb rendszere, ami a szervezet funkcióit szabályozza és irányítja. Az endokrin rendszer belső elválasztású mirigyekből és más szervek (vese, placenta, stb.) belső elválasztású sejtjeiből áll, amelyek biológiailag aktív anyagokat, úgynevezett hormonokat választanak ki. A külső elválasztású mirigyekkel szemben, amelyek kiválasztó csatornákkal rendelkeznek, a belső elválasztású mirigyek nem rendelkeznek „csatornákkal”, hanem a hormonokat a véráramba választják ki. A hormonok olyan kémiai távolsági üzenethordozók, amelyeket a vérkeringés szállít el a célsejtekhez, ahol specifikus hatásaikat kiváltják. A legtöbb hormon a koleszterin származéka (szteroid hormonok) vagy aminosavak (pajzsmirigy hormonok, adrenalin) vagy polipeptid származékok. A hormonmolekula természetének és méretének függvényében a hormonok a célsejt felszínén, citoplazmájában vagy magjában található receptorokhozkötődnek és sejten belüli változások sorát indítják el a sejtben, hogy kifejtsék élettani hatásukat. A legfontosabb belső elválasztású mirigyek az agyalapi mirigy (hipofízis), a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a mellékvesék, a hasnyálmirigy, a petefészek és a herék. A hormonkiválasztás ütemét gyakran homeosztatikus negatív visszajelzési mechanizmus szabályozza. A legfontosabb hormonokat és azok hatásait a táblázatok ismertetik.

Megjegyzés: Egyes hormonok a célsejtekhez a sejtközi folyadékban jutnak el, ezeknek helyi, parakrin hatásaik vannak (prosztaglandinok, endotelinek, stb). 


Férfi és női szaporító szervek (rendszerek)

A férfi és a női szervezet eltérését elsősorban a nemi kromoszómák (XY vagy XX) és egy páros endokrin képlet különbségei adják, férfiaknál a herék és nőknél a petefészek. Az ivarmirigyek közötti különbség már a méhen belül genetikailag meghatározott, de a férfi nemiszerv kialakulása a herék jelenlététől függ, amelyek tesztoszteront választanak ki, és ha nincs hereszövet, akkor az embrió nővé fog kifejlődni. A születés után az ivarmirigyek egészen a serdülőkorig inaktívak maradnak, ekkor azokat az elülső hipofízisből származó gonadotropinok (LH és FSH) aktiválják. A serdülőkorban az ivarmirigyek által kiválasztott hormonok révén kialakulnak a másodlagos nemi jellegek és véglegessé érnek a szaporító szervek, ideértve a nőknél a mellek fejlődését és a menstruációt.  

Mindkét nemnél az ivarmirigyek gametogén (csírasejtek termelése) és endokrin (szexhormonok kiválasztása) funkciókat is betöltenek. Az ivarmirigyek által kiválasztott szteroid hormonok (androgének, alapvetően tesztoszteron a herékben és ösztrogén és progeszteron a petefészekben) nemhez kötött fizikai változásokat váltanak ki, valamint elindítják és fenntartják a szaporító funkciókat. Az androgének férfiasító hatású szteroid hormonok, míg az ösztrogének nőiesítő hatású szteroid hormonok. Mindkét nemi hormont normális esetben a férfi és a női test is kiválasztja, de a két nemnél a hormonok aránya jelentősen eltér. A kor előrehaladtával a férfi szaporítószervek funkciói kissé csökkennek, de ettől függetlenül a férfi nemzőképessége fennmarad. A női szaporító szervek funkciói néhány év után visszafejlődnek, majd a menstruációs ciklusok megszűnnek.
drucken